Jó pár évvel ezelőtt kertes ház albérletbe költöztünk. Kicsi ház volt, nagy kerttel és egy fészerrel, ami telis-tele volt maradék faanyagokkal. Az előző albérleteinkhez képest ebben semmi tárolási lehetőségünk nem volt, kénytelenek voltunk valami olcsó megoldást találni például a fürdőszobai dolgok tárolására. Mivel pedig volt egy vállalkozó kedvű férfi a családban és maradék fa dögivel, csak ki kellett találni, hogy milyen és mekkora legyen. A vállalkozó kedvű férfi pedig tervezgetésbe kezdett.

A mosdószekrény stílusát a már meglévő, fehér Ikea-s fali tükrös szekrény adta. Így eldöntetett, hogy a szekrény fehér lesz, fadeszkatetővel. A magasságát és a szélességét a mosdó méreteihez igazítottuk. Szeretjük a rusztikus bútorokat, ezért nem jelentett gondot, hogy a deszkák nem voltak tökéletesen legyalulva, vagyis látszott rajtuk az idő és a használat. Miután összeállt a szekrény, fehér zománcfestékkel lekentük, rászögeltük a tetejét, kapott még egy polcot és egy karnist, amire  ajtó helyett egy szürke csíkos maradékanyagból készült függöny.

Persze azért így sem úsztuk meg a dolgot költségek nélkül. A tetejét, a polcot, a  csavarokat, a festékeket és a karnisnak valót meg kellett venni.

Ez a kis szekrény azóta már elköltözött velünk és az új helyen már hozzávásároltuk és igazítottuk a mosdót. Meg nem válnánk tőle semmi pénzért.