Mikor várandós voltam, vettem egy ronda és az árához képest  igen silány kidolgozású pelenkázó táskát, aminek nem sok hasznát vettem a kisember mellett. Megvásárlását csakis a hormonok aljas összeesküvésének tudhattam be. Varrhattam volna egyet magamnak, de nem is tudom miért, nem tettem. Most bepótoltam. Bár nem magamnak, hanem Hugi barátnőjének, Mártinak, aki szeptemberre várja a kislányát. 

A neten keresgélve menten beleszerettem ebbe a csupa zseb táskába, aminek a szabásmintája is fent van az oldalon, kimerítő varrási segédlettel egyetemben. A táska mellé Márti kap még egy neszeszert az apróságok tárolására, aminek szabásmintája innen származik, valamint egy takaróból kialakított pelenkázó plédet, ami korábban a kisfiamé volt. 

De nem csak a pelenkázó pléd újrahasznosított darab, hanem szinte az egész táska. A piros virágos anyagot Anyunak köszönhetem, amit még évekkel ezelőtt vett valahol, hogy majd terítő legyen belőle. Hát nem lett. A zöld bélés Hugi egyik leselejtezett vászon nadrágjából készült, míg a vízhatlan bélés a kicsi fiam lepedője volt, amit soha nem használtunk.

Nagyon szeretem ezt a táskát, bevallom nehezen válok meg tőle, de remélem Márti nagyobb hasznát veszi, mint én.