Földig érnek a szomszéd fűzfájának ágai. Többek között hozzánk is átlógnak. Levágtam, de sajnáltam kidobni.  

Egymásba tekertem az ágakat és hamarosan kisebb-nagyobb koszorú kerekedett belőlük. Feldíszítve karácsonyi dekorációként használjuk fel őket. 

Nem mondhatnám, hogy ha beköszöntenek a hideg napok, akkor állandóan sapkában szaladgálnék, sőt. Viszonylag ritkán viselek sapkát. Ennek ellenére egyik évben sem állom meg, hogy ne kössek még pár satyit a már meglévők mellé, vagy szívesen meglepem a családomat és a barátaimat egy-egy sapkával. 

Még tavaly vettem egy kötött mellényt, mert a színébe beleszerettem. Nem úgy a fazonjába, így nem hordtam. Mivel azonban kidobni nem volt szívem, inkább felbontottam és újra hasznosítottam. Első körben ez a sapi készült el belőle, de tervben van egy sál és egy pár kesztyű is, ha futja a fonalból. 

Elkészítése: 76 szemmel kezdtem és kb. 4 centit kötöttem patent mintával (1 sima, 1 fordított), körkötéssel, majd innen fordított kötéssel dolgoztam tovább. Az első sorban minden 3. szem után szaporítottam 1-1 szemet. Ezek után minden sorban - egyenletesen elosztva - 6-6 szemet szaporítottam, így kötöttem kb. 6 centit, majd jött néhány sornyi szaporítás mentes sor. Innen kezdődött a fogyasztás, vagyis minden sorban egyenletesen elosztva fogyasztottam 6-6 szemet, míg végül kb. 8 szem maradt. A megmaradt szemeken átfűztem a szálat, összehúztam és a sapka belsején elvarrtam. 

Ennek a sálnak a színeibe és textúrájába egyszerűen beleszerettem, amikor tavaly karácsonyra készülődve belebotlottam egy méteráru boltban. Az egyszerű patentmintával készült sál hamar elkészült és egyedül csak azt sajnálom, hogy nem vettem kétszeres mennyiséget, mert az elkészült sál némiképp keskenyre sikeredett. 

... kérdeztem, mikor egy gasztronómiai magazinban belebotlottam a káposztás murgyé névre hallgató ételbe, és kérdezik azóta mások tőlem, ha csak megemlítem. A murgyé egy krumplitésztás étel, melyet már azért megkívántam, mert káposzta van benne.  Sőt savanyú káposzta. Az már csak ráadásként szolgált, hogy káposztás mivolta mellett még mókás neve is van és a csajokkal szervezett piknikre tökéletes piknikkajának tűnt. 

Hozzávalók
(én az eredeti recept mennyiségeinek a töredékét készítettem el, ami négyünknek salátával és puliszkával untig elég volt):

30 dkg főtt és áttört krumpli
30 dkg olajon dinsztelt savanyú káposzta
½ dl olaj
kb. 7 dkg liszt
Csipet só (az eredeti recept nem írja)

A sütőt előmelegítjük és egy nagyobb tepsit kiolajozunk. Az áttört, főtt, még langyos burgonyát összedolgozzuk a liszttel, a sóval és az olajjal. Liszttel meghintett gyúródeszkán (nekem jobban bevált egy darab folpack) kinyújtjuk (én jobban szeretem a vékony tészta-sok töltelék párosítást, ezért jó vékonyra nyújtottam, de ez is tetszőleges) és az egyik szélére, hosszában felhalmozunk egy adag párolt savanyú káposztát. Felgöngyöljük, de úgy, hogy két réteg tésztánál ne legyen több az így kapott roládban, melyet levágunk a maradék tésztáról. A roládot kissé lelapogatjuk, kisebb darabokra, téglaalapokra vágjuk és kiolajozott tepsibe rakjuk. A maradék tésztával ugyanígy járunk el. A tepsibe került murgyék tetejét megkenjük olajjal és előmelegített sütőbe toljuk. Ha az aljuk aranybarnára sült, megforgatjuk és a másik oldalukat is megsütjük. Még melegen, vagy később hidegen, magában vagy salátával, mindenhogy nagyon finom és laktató.