Az utóbbi időben sok farmer került volna kiselejtezésre, ha nem gondolom újra a felhasználhatóságukat.
Az első farmerem pár évvel ezelőtt alakult át táskává, amikor szülés után újra elkezdtem biciklizni és rájöttem, hogy nincs egy olyan vállon átvethető táskám, amibe minden bele fér.
A következő farmerom tavaly nyáron kapott új szerepet, amikor a csajokkal egy egynapos balatoni vitorlázásra készültünk és újra hiányát éreztem egy megfelelő méretű táskának. Ezért előkaptam egyik – addigra óriásira kinyúlt és igencsak megfakult –kedvenc kék farmeromat és feláldoztam a cél érdekében. Anyunak pedig annyira megtetszett, hogy rendelt egyet magának is, ami mostanra érett be és készült el.
Hétvégén ünnepeltünk Anyu születésnapját, így korábbi kívánságának megfelelően egy saját készítésű farmer táskával rukkoltam elő.
 |
Az elkészítése pedig igazán nem ördöngösség. A szárait levágtam, az ülepét felbontottam és egymásra fektetve levarrtam, majd alul is összevarrtam. Bélésnek egy kék virágos házi ruha anyagát választottam, amit pár napja vettem a közeli turkálóban 100 forintért. Varrtam bele még két egymásra helyezett zsebet és hogy a bélésanyag visszaköszönjön a táska külső részén is, kapott egy övet a szája köré, amivel akár össze is lehet húzni a táskát. A vállpánt a farmer levágott szárából készült és végül rákerült a saját logómmal ellátott ruhacímke is.
S mivel egy nőnek sosem elég annyi ékszer amennyi éppen van, a táska mellé még egy kis apróságot is készítettem. Egy régóta szakadtan kallódó lánc és néhány, színében a lánchoz passzoló kiegészítő gyöngy adta az ötletet, hogy újra hordható ékszer készüljön belőle. Így született meg ez a karkötő egyveleg, amit egy esti film alatt kényelmesen felfűztem.
 |
Persze nem maradhatott virág nélkül a születésnapos. Pár hete elültettem néhány napraforgó magot, melyek hamarosan kihajtottak és mára szépen felcseperedtek. A neveldéből kiválasztottam egy erős palántát és remélem, hogy júliustól gyönyörű sárga fejecskéje befigyel majd az étkezőjük ablakán.
 |
 |
