Valamikor vettem egy mellényt. Maga a mellény nem állt jól, ha jól belegondolok, soha nem vettem fel. Viszont a színeibe és a mintájába azonnal beleszerettem. Sokáig rakosgattam a szekrényben, majd kis híján kiselejteztem. De nem volt szívem kirakni és mivel szoknyát nem tudtam belőle kihozni, vagy csak nagyon kurtát, arra jutottam, hogy helyes kis táska válhatna belőle. Akár ajándékba, akár magamnak. És végül annyira megszerettem, hogy maradt.

Először is szabályos téglaalapúra szabtam, kb. akkorára, hogy egy mappa fektetve beleférjen. Az alját és az oldalait összevarrtam. Az anyagaim között találtam egy rózsaszín csíkos pamutot, abból vágtam ki a belsejének valót. A táskafüle pedig ciklámen színű fagyöngyökből készült.

Ha éppen nincs kedvem egy óriási batyut vinni magammal, akkor a „terheket” elosztva viszem egy kisebb válltáskában és ebben.