Tavaly karácsonyra filofaxot készítettem a barátnőimnek, amit saját kezűleg szerkesztettem meg, nyomtattam ki és fűztem össze. Volt, aki hasznát vette, volt, aki nem, de legnagyobb örömömre Kriszti idén is kért tőlem egyet, tehát Krisztinek határozottan bejött és ezért örömmel láttam neki egy újabb naptárnak. Mivel a honlap, ahonnan a könyvkötés technikáját korábban ellestem azóta már nem létezik, ezért a fűzés folyamatát végigfotóztam, hátha másnak is kedve szottyan karácsonyra saját kezűleg fűzött noteszt, receptes könyvet - például saját receptekkel -, vagy naptárat ajándékozni.
Így készült:
Először is megszerkesztettem a lapokat word-ben, vagyis elkészítettem a naptár oldalait. Számomra ez volt a legtöbb időt igénylő feladat, majd 100-as A5-ös méretű papírra kinyomtattam (Fontos! Amennyiben nem üres könyvet, hanem tartalommal megtöltött könyvet szeretnénk készíteni és a lapokat akár 1-esével, 2-esével, 3-asával, 4-esével, stb. kívánjuk összefűzni, a lapok számítógépen történő szerkesztésénél ügyelni kell arra, hogy az oldalak hogy követik egymást a kész könyvben!!!) és ...
... félbehajtottam (a félbehajtásnál lesznek összefűzve a lapok). Persze ha üres füzetet szeretnénk készíteni, akkor nem kell bíbelődnünk a lapok megszerkesztésével és nyomtatásával.
A lapokat négyesével fűztem össze, vagyis egymásra helyeztem 4 lapot, félbehajtottam őket, olyan pontosan ahogy csak tudtam.
A hajtásban pár centinként (ez esetben szám szerint 4 helyen) kilyukasztottam a lapkötegeket egy tű segítségével, (Fontos, hogy a lyukak száma páros legyen!) és jó erős fonallal összeöltögettem (a fonalra csomót kötöttem és felülről-lefelé, valamint kívülről-befelé haladtam.)
Mivel ez a filofax 8 darab 4 lapos lapkötegből áll, ezért össze kell őket varrni. Tehát amikor elkészültem az első 4-es összevarrásával, a következő 4-est úgy varrtam hozzá, hogy a következő lapköteg alsó lyukán kívülről-befelé átbújtattam a tűt, majd összeöltöttem ezt a 4-est is.
Ha jól csináltuk, akkor az utolsó öltésünknél az első köteg tetejénél található fonal találkozni fog a fonalunkkal. Vagyis össze fogjuk tudjuk kötni az első és a második köteget a tetejüknél.
A 3. köteg hozzávarrása ugyanaz, mint az előzőé, azzal a különbséggel, hogy a 3. köteg felső lyukán (szintén kívülről-befelé) bújtattam át a tűt és lefelé haladtam a varrással.
Annak érdekében, hogy a kötegek egyben maradjanak és hogy még jobban összeerősítsem őket, menet közben is összeöltöttem a képen jelölt három ponton.
Így néz ki a könyv a fűzés végén.
Egy erősebb - ebben az esetben 120-as - A4-es papírt kettévágtam és félbehajtottam. Ezek lesznek a könyv eleje és hátlapja, illetve ezekkel a lapokkal kapcsolódik a könyv a végső borítóhoz. Tehát a könyv elejét és hátulját az összefűzés mentén vékony csíkban beragasztóztam és a félbehajtott papírokat a hajtott élénél rányomtam a könyvre. Jó pár percig préseltem, hogy egyben maradjon.
Addig, míg száradt, egy erősebb csomagoló papírból kivágtam egy akkora csíkot, amekkora a könyvgerince, és egy szalagból akkorát, amekkora kell a könyvjelzőhöz (
ez utóbbi lépést csak a korábbi naptáraknál alkalmaztam, ezúttal azonban kihagytam, mert a horgolt borítóra közvetlenül szeretném rávarrni a könyvjelzőt), majd beragasztóztam a könyvgerincét és ráragasztottam a könyvjelző szalagot, valamint a vékony papírcsíkot. Így is préseltem egy darabig. A préselésnél azonban ügyelni kell arra, hogy az összefűzött rétegek ne másszanak el egymáson!
Most következnek a megerősítő lépések. Egy erősebb lenvászonból kivágtam két akkora csíkot, amekkora a könyvgerince széltében (hosszában csak pár centi legyen) és a kis csíkokat félbehajtva a könyv gerincének aljára és tetejére ragasztottam.
Szintén lenvászonból kivágtam egy akkora téglalapot, ami átérte a könyv hátlapját-gerincét-előlapját (de nem kell széltől-szélig, aljától-tetejéig érnie) és ráragasztottam. Ezzel a könyv összefűzése meg is történt.
Most jön a könyv bevonása. Lemértem a könyv méreteit és ennek megfelelően kartonból kiszabtam külön a könyvgerincét, hátlapját és előlapját (a hát- és előlapnál jó néhány millimétert mindenképpen rá kell hagyni minden irányban, különben nem lehet becsukni a könyvet, vagy ki fognak lógni a lapok. Inkább kicsit nagyobbra kell hagyni és ha rápróbáltuk a könyvre, kisebbre vágható. A gerinc esetében csak a hosszát kell az elő- és hátlapokhoz igazítani, széltében akkora legyen, mint a könyv gerince.).
Amikor passzol a kartonborítás, egy darab vászonanyag segítségével összeragasztottam őket. Vagyis kivágok egy akkora csíkot, ami keresztben átéri a hát-, fed-, és gerinclapokat, hosszában pedig túl is lóg rajta. Erre a beragasztózott vászonlapra fektettem a három darabból álló borítást (ami túllógott azt visszahajtottam és leragasztottam) Fontos, hogy ne érjenek teljesen össze a kartonok, mert nehéz lesz összecsukni a borítást!
A fent leírt módon jártam el a tavalyi naptárakkal. A mostani naptárnál viszont kihagytam a gerincrészhez szabott kartonlapot, mert úgy tapasztaltam, hogy így könnyebben kinyitható a könyv.
Először jöjjön az idei - horgolt kabátos - naptár:
A kartonborítóba beragasztottam az összefűzött könyvet, még pedig úgy, hogy a könyv elő- és hátlapját egyenletesen beragasztóztam (a gerincét nem kell!) és pontosan beleillesztettem a kartonborítóba. (A ragasztózott felületek közé érdemes egy üres lapot is becsúsztatni, hogy az esetleg kifolyó ragasztó ne ragassza össze a többi lapot is.) Így préseltem jó pár órát.
Addig amíg száradt a könyv, elővettem a maradék fonalaim egyikét, amelyből már
sapkát is készítettem korábban és egyráhajtásos pálcákkal elkészítettem a borítót. Ebben az esetben a borítóra került a könyvjelző szalag, varrtam az elejére egy fémgombot és egy hosszú kantárt.
A
textil borítású naptáraknál mielőtt a kartonborítóba ragasztottam volna a naptárat, egy erősebb anyagból - pl. farmer, szövet - kiszabtam egy téglaalapot, minden irányban jócskán ráhagyva a kinyitott könyv méreteire, majd dekoráltam a nekem tetsző helyeken hímzéssel, textilfestékkel, stb. végül a mágneses patentzárakat is elhelyeztem a borítón. Vatelinből (ez el is hagyható) kiszabtam akkora téglalapokat, amekkorák az elő- és hátlapok és ráragasztottam a könyv elejére és hátára.
A kiterített és dekorált textil fonák oldalára ráillesztettem az kartonborítást, majd ráhajtogattam a textilt a kartonra (Fontos, hogy ne feszítsük meg túlságosan, mert nem tudjuk becsukni a könyvet) és leragasztottam (mintha füzetet csomagolnánk). Végül belefektettem a könyvet és az előlapot valamint a hátlapot összeragasztottam a borítóval. (A ragasztózott felületek közé érdemes egy üres lapot is becsúsztatni, hogy az esetleg kifolyó ragasztó ne ragassza össze a többi lapot is.)
Jó fűzést Mindenkinek!